Tisztelt Ügyfelek!
Tájékoztatjuk a tisztelt Ügyfeleket, hogy az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §-ával elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet megszűnt.
A 2020. március 31. napján 15 órakor hatályba lépett, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet értelmében a bíróságok a veszélyhelyzet időtartama alatt is folyamatosan működnek. A Korm. rendelet az alábbi link alatt olvasható:
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/
a96e25d459b04cdd5d900c75fa4dbe0c1492f682/letoltes
A bíróság épületébe azonban főszabályként az ügyfelek továbbra sem léphetnek be.
A bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel.
A bíróság az eljárási cselekményeket lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján tartja meg.
A bírósági eljárások kezdeményezése továbbra is lehetséges. Valamennyi bíróság előtt, valamennyi ügyszakban biztosított az elektronikus – online úton történő ügyindítás. Az ügyindítás előfeltétele, hogy a fél ún. ügyfélkapu, cégkapu vagy hivatali kapu regisztrációval (bővebben: www.magyarorszag.hu) rendelkezzen.
Az ügyfélkapu/cégkapu/hivatali kapu regisztráció birtokában a bíróságok előtti ügyindítás a https://birosag.hu/elektronikus-kapcsolattartas oldalon feltüntetett módon biztosított:
- polgári peres eljárásban,
- gazdasági peres eljárásban,
- munkaügyi peres eljárásban
- közigazgatási peres eljárásban,
- büntetőeljárásban,
- szabálysértési eljárásban,
- csőd-és felszámolási eljárásban,
- végrehajtási eljárásban,
- civil szervezetek nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásaiban,
- valamennyi nemperes eljárásban (általános meghatalmazás nyilvántartásba vétele, adósságrendezési eljárás stb.).
A 2020. január hó 1. napját követően kezdődött peres ügyekben a bírósági ügy iratanyaga elektronikus úton, otthonról 0-24 órában online megtekinthető. Az ún. E-akta szolgáltatás igénybevétele a https://eakta.birosag.hu/ oldalon, ügyfélkapu/cégkapu/hivatali kapu rendelkezésre állása esetén, bírósági regisztrációt követően lehetséges.
A bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal további elektronikus szolgáltatásai a https://birosag.hu/e-ugyintezesi-szolgaltatasok oldalon érhetők el. Az elektronikus szolgáltatások keretében lehetséges:
- az eljárási illeték online megfizetése a Bírósági Fizetési Portálon keresztül,
- az ún. elnöki panasz benyújtása az e-panasz menüponton keresztül,
- gazdálkodó szervezetek részére a „csőd – és felszámolási eljárás alatt nem állás tényének” online úton történő igazolása iránti kérelmek benyújtása
A papír alapon intézendő bírósági ügyek nyomtatványai a https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai oldalon elérhetők és postai úton benyújthatók.
A veszélyhelyzet ideje alatt az egyes ügyszakokban az ügyfeleket érintő legfontosabb változások:
Polgári ügyszak:
A veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti. A veszélyhelyzet ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.
A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásban vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti. Ha a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekmény így nem foganatosítható, a bíróság a továbbiakban a tárgyaláson kívüli, valamint az írásban és elektronikus eszköz útján foganatosítható eljárási cselekményeket folytatja le. Ha ezt a bíróság már megtette vagy az ügyben nincs ilyen eljárási cselekmény, akkor ettől az időponttól az akadály elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele. A bíróság végzésben állapítja meg az akadály bekövetkezésének időpontját és valamint tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről.
A polgári peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.
A fellebbezési és felülvizsgálati ügyekben a felek nem kérhetik tárgyalás tartását.
Gazdasági ügyszak
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény alkalmazása során a veszélyhelyzet alatt a nyilvántartó bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat le.
Közigazgatási ügyszak
A közigazgatási bíróság a veszélyhelyzet ideje alatt tárgyaláson kívül jár el.
Büntető ügyszak
A büntetőeljárásban külön döntés nélkül a hatvanötödik életévét betöltött személy is különleges bánásmódot igénylő személynek minősül.
A bíróság hivatalból vagy indítványra mellőzheti a sértett, illetve a tanú kihallgatását, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt készített. Ebben az esetben a sértett és a tanú nyomozás során tett tanúvallomása bizonyítási eszközként felhasználható.
Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna, és az eljárási cselekmény elhalasztásának nincs akadálya, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény elvégzését elhalasztja. Ha nem halasztható el, akkor a jelenlétet telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani.
Papíralapú kapcsolattartás esetén az idézés és az értesítés elsősorban az idézett vagy értesített személy által megjelölt vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos tudomására jutott
a) elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre, valamint
b) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton
történik.
