A gyermekek érdeke a legfontosabb - márciustól a bíróságtól kell kérni a kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtását

Az Országgyűlés decemberi jogszabály-módosítása értelmében 2020. február 29-ig még a gyámhatósághoz, március elsejétől azonban már a bírósághoz kell benyújtani a kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása iránti kérelmeket - ismertette a jogszabályi hátteret dr. Benkő Imola, az Országos Bírósági Hivatal főosztályvezetője.

A bíróságok felkészültek a változásra: a rendelkezésre álló két hónap alatt az OBH két komplex képzést szervezett az ügyekben eljáró járásbíróságok számára. A képzéseken a résztvevők a vonatkozó jogszabályok mellett a gyámhatósági eljárások korábbi tapasztalatait is megismerték. 

Az OBH jogszabály-módosítási javaslatainak eredményeként az eljárás során a feleket ún. tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, az illetéket tehát nem kell előre megfizetni; illetve egyértelművé tette a jogalkotó, hogy a beadványokat a gyermek lakóhelyén, tartózkodási helyén illetékes járásbíróságon kell benyújtani.

Dr. Várai-Jeges Adrienn, a Pesti Központi Kerületi Bíróság családjogi ügyeket tárgyaló bírája kiemelte, hogy a gyermeknek joga van a kapcsolattartásra a különélő szülővel, akinek pedig ez nemcsak joga, hanem kötelezettsége is. A bíróság az eljárás során meghallgathatja a gyermeket is és a gyermek érdekeit szem előtt tartva hozza meg végzését.

A kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül kell benyújtani a bíróságra. Ezt követően a bíróság a másik szülőnek észrevételezésre megküldi a kérelmet. A bíróság a kérelem és a másik fél nyilatkozata alapján meghozza a végzést. Ha a két szülő ellentétes állásponton van, akkor személyes meghallgatásra kerülhet sor. Az eljárás a jogszabály szerint nem soron kívüli, de miután az eljárásban gyermekek érintettek, a bíróság igyekszik a lehető legrövidebb idő alatt meghozni a döntését.

Amennyiben a kapcsolattartás végrehajtása a bíróság végzése ellenére meghiúsul, a bíróság többféle szankciót is alkalmazhat. A bíróság a gyámhatósághoz fordulhat, hogy tegyen meg minden olyan, a hatáskörébe tartozó intézkedést, ami előmozdítja a kapcsolattartást. A bíróság pénzbírságot is kiszabhat, mely során figyelemmel lesz a családok anyagi helyzetére, szem előtt tartva azt is, hogy a pénzbírságnak legyen visszatartó ereje.

Ha valaki visszatérően és súlyosan megszegi a kapcsolattartási szabályokat, akkor a bíróság elrendelheti a rendőrség közreműködését is, így a gyermek átadásakor a gyámhivatal és a végrehajtó mellett jelen lesz a rendőrség is. A bíróság azzal is fordulhat a gyámhatósághoz, hogy az indítson pert a szülői felügyeleti jog rendezése vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt. A bíróság végső eszközként büntető feljelentést is tehet kiskorú veszélyeztetése vagy a kapcsolattartás akadályozása miatt.

A változás következtében várhatóan sok ügy érkezik majd a bíróságokra, ezért az OBH a hatálybalépést követően folyamatosan figyelemmel kíséri a bírósági tapasztalatokat és megteszi a szükséges további intézkedéseket.